Végleg a szívügyem maradtál,
Ez ellen tenni nem lehet.
Nem értem hol fogtál meg engem,
Hó, hó, hó, ó, hó, ó, ó!
Nagyvárosi utcán, észrevettem őt,
Fejemhez kaptam: Istenem egy ilyen nőt!
Gondoltam egyet, Megszólítom őt:
Szánj rám légyszíves egy kis időt!
Végleg a szívügyem maradtál,
Mért pont te vagy nem tudom.
Ártatlanul körbe fogtál,
Azóta rabszolgád vagyok.
Ámult az egész osztály, mikor megjelent velem.
Tudták, hogy a nőket, komolyan nem veszem.
Mégis mikor szóltam: Csak ő kell nekem,
Derültek a hősszerelmesen.
Végleg a szívügyem maradtál,
Ez ellen tenni nem lehet.
Nem értem hol fogtál meg engem,
Hó, hó, hó, ó, hó, ó, ó!
Végleg a szívügyem maradtál,
Mért pont te vagy nem tudom.
Ártatlanul körbe fogtál,
Azóta rabszolgád vagyok.
Az eszem azt diktálja,
Menekülj te őrült álmodozó!
De mikor megpillantom újból őt,
Mindig csak ez a dal jut az eszembe.
Végleg a szívügyem maradtál,
Ez ellen tenni nem lehet.
Nem értem hol fogtál meg engem,
Hó, hó, hó, ó, hó, ó, ó!
Végleg a szívügyem maradtál,
Mért pont te vagy nem tudom.
Ártatlanul körbe fogtál,
Azóta rabszolgád vagyok.