Verse:

Milyen szép az a felhő az égen,
egy repülőt nyelt el éppen,
két fa között néhány részeg mókus
hegedülni tanul éppen


Tudom, hogy nemvagyok sehol, de jól vagyok
Talán csak álmodok, vágom a látszatot
A fejemben káosz, a homlokom sáros
Látom, amit látok, tudom, hogy nem láttok
Zseblámpa, napsugár, ugyanaz, mindegy már
vár rám mostmár a nyár, vagy talán a halál
elbutít, elrohan, megfordul, megtorpan,
egy madár az égen foszforeszkál kéken.

Refr.:

Máshol vagyok, most egy gondolatban
megállok egy percre , a szívem dobban,
százszor vagy ezerszer
tedd le a könyvet, az most nem kell,
Máshol vagy most, egy más alakban ,
Virágcserép vagyok az ablakodban
Ne beszélj most hozzám ,
Hívnak most engem, várnak már rám.


Verse2:

Milyen szép az a hinta a téren,
egy kissrác ül rajta éppen,
Mellette egy ufó egy seprűnyélen,
franciául tanul éppen .



Tudom, hogy nemvagyok sehol, de jól vagyok
Talán csak álmodok, vágom a látszatot
A fejemben káosz, a fülem is sáros
Látom, amit láttok, mostmár biztos láttok,
Szemétdomb vagy egy vár, ugyanaz mindegy már
vár rám mostmár a tél, talán majd utolér
elbutít, elrohan, megfordul, megtorpan,
a kissrác a téren, bár nem volt veszélyben.


Refr:

Máshol vagyok, most egy gondolatban
megállok egy percre , a szívem dobban,
százszor vagy ezerszer
tedd le a könyvet, az most nem kell,
Máshol vagy most, egy más alakban ,
Virágcserép vagyok az ablakodban
Ne beszélj most hozzám ,
Hívnak most engem, várnak már rám.