Attila:
Az életem a sorsom, nem kértem csak kaptam
és játszom a szerepem ebben a színdarabban.
Erősnek kell maradni, a gyenge mindig elhull,
szíved legyen tiszta, az érzelem már elmúlt.
Veszíteni tudni kell, ezt soha ne vedd zokon,
adott már az élet nekem is pár pofont.
És ha már lent vagy jah, a mélyebbtől is lejjebb,
állj meg egy pillanatra és nézzél körbe csendben...
És fogadd meg magadnak, hogy soha nem jutsz ide,
nehéz napokon bízz, nekem ez adott hitet.
Hitet, hogy túléljek sok nehéz pillanatot,
hogy holnap is lesz nap, erős akaratot.
Legyél aki vagy, bárki is mond bármit,
az egyéniség az, ami igazán számít.
Az életben tudod, sok a buktató,
a szüleim a példa, nekem ők az oktatók…
Vigyáznak rám, ők mindig velem vannak,
lehet néha nem megy, de jó példát mutatnak.
Segítenek megtalálni a helyes utat nekem,
barátokon kívül, csak ők állnak mellettem.
Bár nem mondtam soha, büszke vagyok arra
és köszönettel tartozom minden egyes szóval...
Amit tőlük kaptam nem felejtem el,
a búcsú néha fájdalmas, de így köszönök el.

Ref.Barbi:
Szívem barangol, egy darabot magamból
nektek ad az álmokból,
Változnak az idők, változom én is,
fák lombján ülve suttogja a szél is.
Itt maradtam én, rabja az érzésnek,
Tartsd meg a szívedben egy emléknek,
Emléknek, Emléknek, Emléknek...

Attila:
Szívem mélyén igazán még gyerek vagyok,
álmokért ha kell, élek és halok.
Nem voltam rossz, kimondottan jó sem,
megváltozni nem fogok, tudod már nem.
Megtanított az élet, a sok kemény évek,
hogy előre menjek és semmitől se féljek.
Üvöltök tudod, néha mint egy marha,
szavaimat senki, senki nem hallja.
Csak nyomot akartam hagyni ebben a világban,
hogy ne tűnjek el úgy, hogy semmit nem csináltam.
Szívem néha fáj, de tudom, tovább megyek,
megmászok akár, ha kell minden hegyet.
Az életem a harcom, a csatát megvívom,
lehet néha veszítek, de küzdök amíg bírom.
Bolyongok egyedül a élet ösvényén,
sokan fogták kezem, de elengedte én…
Voltak emberek, akik nem becsültek meg,
lenéztek, gúnyoltak, megvetettek.
De mellettem voltak az igazi barátok,
jóban-rosszban tudom, számíthatok rátok.
Ez a pillanat egy örök emlék marad,
darabot magamból, most nektek ad.
A megváltót, az angyalomat álmomba várom,
az utam még keresem, de tudom megtalálom.

Ref.: Barbi
Szívem barangol, egy darabot magamból
nektek ad az álmokból,
Változnak az idők, változom én is,
fák lombján ülve suttogja a szél is.
Itt maradtam én, rabja az érzésnek,
Tartsd meg a szívedben egy emléknek,
Emléknek, Emléknek, Emléknek...

Szívem barangol, egy darabot magamból
nektek ad az álmokból...
Változnak az idők, változom én is,
fák lombján ülve suttogja a szél is...
Itt maradtam én, rabja az érzésnek,
Tartsd meg a szívedben egy emléknek,
Emléknek, Emléknek, Emléknek...