Vagyok minden, ami más
s ami hasonlít rád
van egy arc, a mögé bújsz
enyém is külön világ
engedd, hogy lássalak
indulj és lépd át
ami tőlem távol tart
ami fal, gát, vagy a titkos korlát
néha idegenben jársz
mikor hazatalálsz
a tömeg vonz, de ott a magány
amit a szemekben látsz
nem kell, hogy így legyen
érints meg hát
és a büntetés lejár
ami járt, ha múlt az ártatlanság
Belüről szól az emésztésem csak az szól igazán belölem
még csak keresem a szót
az élet hangsúlyait
szólj csak rám, ha nem ejtem jól
a zene néha segít
a lényeg úgyse beszél semmilyen nyelven
csak az életünkbe lép
és csak van, hajt, most éppen hozzád