Hallotad, mit hallottam, mit hallottál,
mit hallott ő, a történet nő így
mondd újra, mondd el sokszor, adj hozzá és
dobd csak fel,
és képedj el, mert az a nyerő
csak műhó a hűhó, mégis a hólabda nő
ha elcsap, ha ellep
az nem túl felemelő
de hadd szóljon, bár jól hallom,
teszem csak a dolgom
mert lesz még dal, lesz háttérzaj
de nem ragadhat torkon
úgy kell a mendemonda mindig,
mint egy falat kenyér, lesz, aki kér még
címlapra felrepítve, kérdőjellel megsegítve,
megszínezve, még többet ér
és nem véd sem páncél, nem véd a csend
se a szó
és rád száll, és még kér, befalna, olyan mohó
minden mendemonda szóljon
ha így lehetünk szabadok
a saját arcom hordom
s a dalaimban ott vagyok.