1. Néha úgy vágyom egy csendes tájra.
Siklanék felette, mint egy madár.
Fészkem elhagyva vadászni indulnék.
Magasból lecsapnék, szárnyam kitárva.
R. Ez a Föld a miénk,
az eső a földeké,
a nap az életé,
a tűz a szíveteké!
Ez a Föld a miénk,
az eső a földeké,
a nap az életé,
a tűz a szíveteké!
Soha nem láttam ilyen szépnek.
Itt nincs szükség szavakra.
2. Néha úgy vágyom hullámzó tavakra.
Simogató szélben figyelnék magamra.
A magasból csodálnám, a szürke égen át
a szivárványt, melyből a napba húz a vágy.
Ez a természet. Ez a körforgás.
Ezek a törvények. Így egész a világ!
A Föld, az eső, a nap, a tűz.
R. Ez a Föld a miénk,
az eső a földeké,
a nap az életé,
a tűz a szíveteké!