Sötét éjjel szülte lelkem
Zord volt s nem kímélt
Fogva tartott a hideg vakság,
Megkötött az éhség.
Haraptam, ha adtál,
És kértem, ha elvettél
Ösztön helyett vágyakat
Adott nekem a sötétség
Refr.:
Élj!Halj!Fuss!
Szabadulj el velem!
Vár minket a sötétség, vár a végtelen
Úgy nézz rám, ahogy rád nézek én,
Hiszen senkié nem volt ez a világ
Úgy, ahogy az enyém…
Messze űztelek magamtól,
Ha megsimogattál,
S csak ámultalak, ha ölelt a fény
S játszott veled egy árny.
Szívvel megszelídítettél
Rajtam minden látszatot
De ölelj bár, vagy harapj meg,
Belül ugyanaz vagyok
Refr.:
Élj!Halj!Fuss!
Szabadulj el velem!
Vár minket a sötétség, vár a végtelen
Úgy nézz rám, ahogy rád nézek én,
Hiszen senkié nem volt ez a világ
Úgy, ahogy az enyém…