Sötét este, éjszaka,
tiszta vér az utca ratatatata.
Nyom a cipőm orra mert kinőttem
s ólommal a lábamban már minek meneküljek.
Nem tudom hogy hol vagyok,
London-e vagy más ez a kihalt sötét város,
Egyszer csak a földön egy papírt veszek észre,
Egy symphoniás doboz, akárhogy is nézem.
(hol utcatáblák nincsenek,
csak csikkek a sárban és hiperfrusztrált fiatalok.)
Éjszaka ballagok épp haza,
A hátam mögött felröhögnek hihihihihahahaha.
Futnék én de a penge már,
bordáim közül kandikál (elő).