Honnan kezdjem nem is tudom merről? Bánatosan szól a kis dalom.
Véletlen volt tán,hogy másra néztem.Hidd el kérlek bőánom már nagyon!
Emlékszem a régi régi nyárra, amikor én megismertelek.
Jó volt együtt kéz a kézben járva, végül még is elvesztettelek.
Refr:
Térden állva kérlek téged százszor, bocsásd meg nekem a sok hibát.
Hogy szívedet bántottam, de hányszor, s magam járom most az éjszakát.
Nincsen társam csak a hold sugára, és a réten minden szál virág.
Száz rózsából fűzök csokrot néked, s térden állva csendben nyujtom át.
Minden ember boldogságra vágyik, erről versel, erről énekel.
Jól tudja, hogy nehéz rátalálni, mégis könnyen veszti el
Refr:
Nincsen társam csak a hold sugára, gyere vissza, mert a szívem árva!
Hűségedet hozza el majd ez a száz virág, mit térden állva csendben nyújtok át.