Csonka Magyarországnak, a dél keleti táján
Fényes György
Élt egyszer egy cigány legény, meg egy szép cigány lány,
Zöld erdő volt a hazajuk, puha pázsit fekvőágyuk
A jóisten is óvta őket, úgy vigyázott rájuk
Este mikor kigyúlnak a csillagok az égen
Cigánylegény hegedüje vigan szól az éjben
Vigan szól most a nótája, mert szereti őt a párja
Szerelmesen simul hozzá tündérszép babája
Hej amikor meglátta egy gazdag úr a szép lányt,
Vett is néki selyem ruhátt, meg ezüstös topánkát,
Kastélyába felvitette, rózsa vízben fürösztötte,
Az oltár elé elvezette, mert nagyon szerette
Este ujra kigyúlnak a csillagok az égen,
Cigány legény hegedűje, sajnos nem úgy szól mint régen,
Halkan sir mert nagy a búja a galamb is csak azt búgja,
Hogy bánatában szakadt el a hegedűje a húrja.