Ha nyughatatlan szívvel élsz,
Megpihenned túl nehéz.
Ez ismerős,így élek rég,
És ennyi év sem volt elég.
Az éjfél ha megkísért,az ördög táncra kér.
És újból menni kell,mert bennem forr a vér.
A tűzzel játszom minden nap,
Na,de minek is változzak?
A gyógyszer a láng a véremben,
Így maradok életben.
A tűzzel játszom minden nap,
Ez sohasem változhat.
A gyertya nálam,hidd el,rég
Mindkét végén ég.
Én más lennék,de miért tenném?
A jót,mondd,miért ne élvezném?
Ígérhetném,hogy egyszer majd
A jobbik énem visszatart.
Az éjfél ha megkísért,még mindig mennem kell,
A másnap,majd hol talál,rég nem érdekel.