Amikor én legelőször találkoztam véled,
Rózsacsokrot hoztál nékem, s a szívemet kérted.
Szép szemednek sugarától lángra lobbant lelkem,
Nem szóltam, csak bólintottam: tiéd leszek egyetlem szerelmem.
Olyan szép volt az életünk, mint egy nyíló rózsa,
De a végzet ketté tépte, s lehullott a porba.
A lehulló rózsaszállal mindent elvesztettem,
Mért nem tudtam elhervadni veled együtt, egyetlen szerelmem.