Ha én gerle volnék, hozzád elrepülnék;
Mint puha fészekben, az öledbe ülnék.
Megcsodálnám szépen égő piros szádat;
Szárnyam simogatná piros, két orcádat.
Ha én gerle volnék, csak néked dalolnék;
Éjjel-nappal, mindig ablakodban ülnék.
Vigyáznám az álmod, lelked nyugovását,
Ne zavarja semmi szerelmesem álmát.
Ha én gerle volnék, csak Tevéled szállnék;
Mindig követnélek, csakis veled lennék.
Ha én gerle volnék, néked énekelnék;
De mindez csak álom, szerelmed csak emlék...