Tegnap kora délutántól késő estig vártalak,
Már a nap is régen leszállt, sötét lett a fák alatt.
Amíg boldog izgalommal számoltam a perceket,
A szép fénylő délutánból bús, magányos este lett, -boldogtalan este lett.
Csókra hív a nyári este, szomorú így egyedül,
Félek, mire újra jönnél, boldog nyarunk elrepül.
Szerelmünket elsodorja, elfújja az őszi szél,
Úgy maradok itt egyedül, mint egy árva falevél, -mint egy árva falevél...