Virágzik az akácerdő, tavaszi szél járja.
Sok-sok fészket rakó madár párját idevárja.
Én is hívom nótaszóval, dalolgatva várom,
Boldog ember leszek én, ha karjaimba zárom.
Elhagyottan, őt keresve akácerdőt járom.
Nem találom, nem jön vissza, hiába is várom.
Minden dalos kicsi madár megtalálja párját,
Én maradtam csak egyedül, nagyon-nagyon árván.