Többet érdemeltél vola, mint amennyit valaha is adtam.
Sosem tudom viszonozni azt a sok jót, amit tőled kaptam.
Mégsem tettél szemrehányást, nem bántottál, nem róttál meg érte,
Én mindig csak szerettelek, ha igazán nem is vetted észre.
Nyaram lassan őszbe fordul, ki tudhatja, mennyi van még hátra?
Neked adom minden percem, amíg élünk, nem gondolunk másra.
Csak arra, hogy Te is érezd, ha szavakkal nem is mondom Néked:
Köszönöm a boldogságot, köszönöm, hogy szerethetlek Téged.