Kell egy állat mely egy fa odvának
küszöbét átlépve az égre mered,
s látja, hogy egy csillag a vég felé siet
soha nem látott még ilyeneket
Lesz majd nagy ricsaj, mikor a csillag
a földbe becsap majd
az égbolt sötétkék alját
vörösre festi a láng
Amely talán a szerelem lángja
ami felcsap majd az ég aljára.
A két szemed a kihűlt csillagra mered
S egy könny kicsordul mely lehet
Egy hegyi patak gondja
miként a szerelem hevét oltja
egy tojást a fa odvába dobva
kikel majd egy kicsit durva
Kicsit szerény durva lény
zokogva lehunyja szemét
majd szőke hajába túrva
Talán a helyes útra
Léptem veled. Szemeddel egy vadászt pillantottál meg
mely egy fa odvában állva
az égi jelenséget pásztázza
S látja ott egy csillag a vég felé siet
S mert lehet,még nem látott ilyeneket
Tágra nyílt szemekkel, mint egy istenséget
várja a csodát, amit egy állat rendelt meg!