Vonatunk áll
Delhusa Gjon
Vonat itt nem jár,ami menne tovább,
A ház előtt,útra kész az út,
Megelőz minket,pedig rajta vagyunk.
Jó kis hely,bár új még a szél,
Valaki múltja már újra szél,
Valaki csak néhány szót cserél,mint rég.
Vonatunk áll,sínek nélkül szárny szegett madár,
A sorompón áll,nincsen olyan ember,ki vár,
S a vonat csak áll,úgy tűnik így nem jut sehová,
Mi rajta ülünk,velünk csak a Föld forog tovább.
Éjszakák,csomagok vagyunk,
Szél fútta szívünkben csak magunk lakunk,
Nincs idő,szomorú a föld,
Kifosztott szívében egyre nő csak a csönd.
Jó kis hely,itthon vagyunk,
S ha azt mondják várni kell,hát várhatunk,
Ó Istenem!-és mi csak várunk rég,mint rég.
Vonatunk áll,sínek nélkül szárny szegett madár,
A sorompón áll,nincsen olyan ember,ki vár,
S a vonat csak áll,úgy tűnik így nem jut sehová,
Mi rajta ülünk,velünk csak a Föld forog tovább.
Vonatunk áll,sínek nélkül szárny szegett madár,
A sorompón áll,nincsen olyan ember,ki vár,
S a vonat csak áll,úgy tűnik így nem jut sehová,
S mi rajta ülünk,velünk csak a Föld forog tovább.
Vonat a síneken,vonat a síneken,
Vonat a síneken,és a Föld forog tovább.
Vonatunk áll,sínek nélkül szárny szegett madár,
A sorompón áll,már nincsen olyan ember,ki vár,
S a vonat csak áll,úgy tűnik így nem jut sehová,
S mi rajta ülünk,velünk csak a Föld forog tovább.