Árad a Duna vize, elfolyik a Fekete-tengerbe.
Furcsa egy nyavalya, ha zajlik a szerelem az emberbe.
Árad is, zajlik is, fázik is, melege is van tőle.
Ott benn a szíve körül száz fokot mutat a hőmérője.
Dörmög az öregapánk, szidja is a bolondos népséget:
Egyszer tán eszére tér, s vége lesz a fura betegségnek.
Észre tér, véget ér, elfogy a szerelem az emberből,
Majd, ha a Duna vize visszajön a Fekete-tengerből.