Beizzik a képcső, csalogat a fénye,
Kielégülni készül a fogyasztó igénye.
Tányérunkban fekália, magunk elé letesszük,
Nem kell erőszakos tömés, magunktól is megesszük.
Saját gondolatunk már egy fikarcnyi sem maradt,
Leépültünk szellemileg egy-két óra alatt.
Néhány kanálmerítés és elfogy a szarhalom,
Ha szép színes a csomagolás, nem számít a tartalom.
Reklámtáblák dzsungelében elveinket papoljuk,
Közös ólakba terelve egymás bűzét szagoljuk.
Mások által frissen gyártott igényekhez jutunk,
"Szabadságunk" láncaitól mozdulni sem tudunk.
Nincs szükségünk semmi másra,
Médiaterror gombnyomásra !