Jó néhány tavasz eltelt mióta itt élek
Nincsen semmi kétség, múlnak az évek
Domborodik a pocak, ezt nézd meg haver,
Majdnem kopasz koponyámon milyen kósza kincs hever

Gyengül a lábam, remeg a kezem
Néha alig tudom felrakni a kedvenc lemezem
Pedig vedelem a tejet napi egy vagy két literrel
És csajozok is néha, igaz, nem sok sikerrel

Most is itthon ülök, néha pedig állok
Mindjárt megőrülök, egy telefonra várok
Amit tegnap beszéltem meg a csinos kis csajjal,
Aki előttem jár az ebédért a piros bicajjal

De nem szólal meg a készülék
Jajj a várakozásban már kikészülék
Hiába várom, nem csörög
Csak esik az eső és mennydörög

Nem szól, hallgat a telefon
Pedig itt ül a nyelvemen a kérdés
Haló, ki beszél?
A vágyakozás is egy életérzés

Elég volt ebből, tovább nem csinálom
A hűtőhöz megyek és sörrel kínálom
Magam, s közben ellenőrzöm, van vonal
Majd legurítok még egy korsóval

Fejemben érzem, gyűlik a gőz
Ritkán iszom, így az ital győz
Ittas ötlet pattan, főnyeremény
Ha nem hív föl ő, hát majd fölhívom én!

Nem szól, hallgat a telefon
Pedig itt ül a nyelvemen a kérdés
Haló, ki beszél? (Haló, ki beszél?)
A vágyakozás is egy életérzés

[solo]

Elég volt ebből, tovább nem csinálom
A hűtőhöz megyek és sörrel kínálom
Magam, s közben ellenőrzöm, van vonal
Majd legurítok még egy korsóval

Fejemben érzem, gyűlik a gőz
Ritkán iszom, így az ital győz
Ittas ötlet pattan, főnyeremény
Ha nem hív föl ő, hát majd fölhívom én!

Nem szól, hallgat a telefon
Pedig itt ül a nyelvemen a kérdés
Haló, ki beszél?
A vágyakozás is egy életérzés

Nem szól, hallgat a telefon
Pedig itt ül a nyelvemen a kérdés
Haló, ki beszél?
Haló, ki beszél?