Valaki titokban rólad álmodik,
Valaki rólad szövi legszebb álmait.
Valaki téged nagyon-nagyon szeret,
Valaki követne bárhova tégedet.
Valaki szemében miattad könny ragyog,
És ez a valaki, hidd el, én vagyok!
Lehet, hogy Te csak egy valaki vagy a világon,
de lehet, hogy valakinek Te vagy csak az egész világon!
Szeretlek édes, szeretlek téged,
szeretni foglak, amíg csak élek.
Kezem reszket, szívem nehéz,
szeretlek téged, ennyi az egész...
Szeretem az életem, mert az életem Te vagy!
Téged pedig azért szeretlek, mert az életemben vagy!
Ha átölel a csend, csak Rád gondolok,
lemondani Rólad még most sem tudok.
Lemondani arról, kit a szív igazán szeret,
ily nagy áldozatot ember nem tehet!
Várom a napot, mikor megtörik az átok!
Várom a napot, mikor nem leszek már álom!
Várom a napot, hogy megöleljelek,
s a füledbe súgjam, mennyire szeretlek.
Bársonyos reggel köszöntsön téged,
de gyönyörű álmod még ne érjen véget!
A nap simogasson, mintha ott lennék nálad,
mintha én simogatnám gyengéden a vállad!
Este, ha lefekszel, nyisd ki az ablakot
és keresd meg az égen a legszebb csillagot!
Ha megtaláltad, gondolj rám,
mert akire gondolsz, ő is gondol Rád.
Sötét éjjel édes álom hamar tovaszáll.
Felébredek, s a szívem csak kalapál!
Kispárnámat szorongatom, könnyes már a szemem,
mert szeretném, ha mindig itt lennél velem!
Földön sok ember él, milliárd is megvan,
de az egész világon belőled csak egy van!
Szeress engem, mert én is nagyon szeretlek,
hisz olyan jó elmondani, hogy csak Te vagy nekem!
Gyurött az ágy, s nem jön az álom,
nem szól a zene, hiába várom.
Üvölt a csend és hallgat az élet,
rám tör egy érzés: szeretlek Téged!
Te vagy a Tűz, gyengéden táncolsz testemen,
ha nem vagy mellettem fázom!
Te vagy nekem a Nap,
ha nem ragyogsz, akkor sötét az életem.
Ha valakit nagyon szerettél, elfelejteni nem fogod!
Helyébe más jön, de őt már szeretni úgy soha nem tudod!
Valahol mélyen a szerelem erdőjében elveszett a szívem!
De bízom benne, hogy Te megtalálod és képes leszel
a tiédhez láncolni azt egy örök életre!