Tündér táncol a
hegy tetején.
Arany ruháján
csillan a fény.
Varázsol kéket,
varangyból szépet,
fű között sok kis
tücsök zenél.
Szivárványhídon
esőcsepp ül.
A varázslatnak
ő is örül.
Kristálygömb kéne,
libben a légbe,
kis buborékja
vígan repül.
A tánc nyomában
virág fakad,
messzire űzi
az árnyakat.
Hat a varázslat,
csiga kap lábat,
zöld lombok közt egy
gerle kacag.
Szundító őz a
bokrok alatt,
a víg kacajra
csak felriad.
Ámulva nézi,
aztán megérti,
tündér varázsol
csodásakat.
A tündér álmos,
pihenni tér.
Csendesen alszik
a hold ölén.
Az ezüsthinta
el is ringatja.
Aludj csak, kedves,
kicsiny tündér.