Szabadon élek, senki se vár,
De este, ha rámtör, a szívemen nő a magány.
Az ujjam csak játszik a telefonon,
Keresek a számot, de hívni félek, nem akarom.
Holdfényes emléked mindig felkavar,
A hangodat őrzi egy dal.
Eltépett fénykép, mit a szél elfújt hamar,
Száz apró hófehér havat.
Fut az idő, és te nem vársz.
Elszáll sok mézízű, édes nyár.
Veled vagy nélküled? Szabad vagy, válassz hát!
R. Fut az idő, de te nem vársz.
Száguld a sors az idő vonatán.
Veled vagy nélküled?
Magány vagy boldogság?
Válassz hát!
Szakad az eső, vagy esik a hó,
Lekopogom a zongorán: veled játszani jó.
S ha csönget a postás, siess, nyiss ajtót!
Borítékba zártam a titkom, s benne egy csók.
Holdfényes emléked még mindig felkavar,
A hangodat őrzi egy dal.
Eltéptem a leveled, de a többi megmaradt,
Ez a szerelem egy hosszú kaland.
R.