Búcsúlevélként szól most a rappem
tényleg te voltál kit őszintén szerettem
hittem neked és könnyeid törölve
néztem ahogy távolodsz a ködbe el tűnve
az utolsó mondat mi elhagyta a szádat
hogy örökké veled és a felhők mögött várlak.
Fényképed az asztalon illatod az ágyban
el sem hiszed hogy én mennyire vágytam
arra hogy azonnal én utánnad keljek
de a szívem azt súgta hogy még ne menjek
Minden nap vártam a szebbet meg a jobbat
bíztam hogy a holnap hátha szebbet hozhat
aztán mindig ugyanaz a képtelen képzet
ez az ami engem tetteimre késztet.
nem tudom elhinni hogy nincs többé te meg én
pedig minden szép volt tényleg az elején
mostmár minden megszünt a fények is kigyultak
a bennünk lévő érzések meg szépen kihunytak
minden este felnézek az égre hogy hátha
eltünik a felhő a mosolyod meg látva

Búcsúzom most tőled igaz szerelem
búcsúzom de én soha nem felejtem
a mosolyod,a csókod,az illatod,a nevedet
kérlek még utóljára hagy fogjam a kezedet

Szívem zűrzavaros talaján csak lépkedek
magamból egy darabot itt-ott kitépkedek
egy emléket,egy képet egy rég őrzött álmot
nem várt történet ami mindent szét vágott
Én már elmegyek,de majd egyszer jön valaki más
akivel minden ugyan olyan szép lesz és csodás
a pillanat és minden egyes óra minden perce
akárcsak velem volt sok éjjelen és este
Nem kellett hát nem a jóisten vigyázzon rád
soha nem felejtem mikor csókoltam a szád!!
Azzal a csókkal nevedet vésted a szívembe
és eljött az idő hogy most felejtsünk már örökre

Búcsúzom most tőled igaz szerelem
búcsúzom de én soha nem felejtem
mosolyod a csókod az illatod a nevedet
kérlek még utóljára hagy fogjam a kezedet