Hasonlat a szépről
DrasztikAkusztik
De mit mondjon az ember a szerelméről
Mert szemed tényleg olyan, mint a tenger
Fölé szürkén-csillogón vetülő pára
S fogom a kezed, akár a törzs ragasztott ága
Itt vagyok, de sokszor másfelé lehetnék
Hogy föltegyem, hogy halljam ha szeretsz még
Hogy gondolj rám akkor is, ha zavartan állva
Magammal szembesülök. Mindent és minket
Megköszönök
Mert ha lépsz meghajol a fű
De olyan büszke minden szál
Még ha zavarsz se úgy zavarsz
És ha fáj is másképp fáj
Tudod, közhelyesnek hangzik, mint egy hasonlat a szépről
De mit mondjon az ember a szerelméről
Mert a hajad tényleg omló barna-mély ragyogás
Mint egy megálló az éjszakai fényben
Mert te vagy az igazi gyengeségem.
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kondacs Gergely Pál
Polyák Balázs Béla
szövegíró: Kondacs Gergely Pál
Polyák Balázs Béla
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 2958