Zs'odds:

Évekkel ezelőtt hajóra ültünk
Azóta mennyi hullámot tűrtünk
Maradtunk ketten vagy mi jöttünk tovább?
Na fel az árbocot, Lehel komám!
Elég egy mikrofon, reppelni könnyű
De alig jön érték hangfalak közül
Hány ember hitte el, ő Mr. Busta
Kapásból 10 van lenn a Texasban
Bontok egy sört, veled a tónál
Amíg a lábam a vízbe lóg már
Komolyan számít, esik vagy fúj?
Lehetnél, boldog csak úgy

Lehel:

Nem harcolok már, héy meguntam,
Pont elég fájdalmat láttam,
A szívem mindig súgja, testvér nincs határ,
Hiába bújsz el, az élet megtalál,
Ez vagyok én, szivárvány a szürkére,
Remélem te is rátalálsz a festékre,
Mosolygok az égre, bámulnak a felhők,
Hogy értené ezt, az, aki felnőtt?!
Minden zene, egy egyszerű tanmese,
Amit tanítottak nem igaz a fele se,
Telnek az órák, telnek a napok,
Igaz csak csendben, de azért haladok,
Yéyy, lepacsiztunk a teremtővel,
A fülembe súgta, az égig törj fel,
Egy dolgot kértem.. engedjen alkotni,
Na kapizsgálod, miért kezdtem reppelni?!


refr.:
Hány életemben ismerhettelek már
És mennyiben elkerültük egymást
Itt vagyok most, örülök, hogy te is
Tegyük meg hát, ami tőlünk telik!

Nem akarom, hogy lásd, ahogy én látom
Azt kívánom, hogy végre láss, barátom
Egyedül vagy, pedig elférnénk ketten
De változni fogsz, látom a szemedben!

Zs'odds:

Himnuszként énekled, szűk a világod
Bármerre nézek, végtelent látok
A helyed még nem találod, tényleg?
Pedig barátom, ott vagy éppen
Elő a bogrács, valamit főzzünk!
Egy pohár borral nekigyürkőzük
A tűz mellett páran, velünk egy gitár
Annyi, hogy élek, épp elég király
Hiába szeretném, sajnos kétlem
Hogy amőbázna Isten az égen
Csíkokat húznak a felhők mellé
A földet nézve, észre, hogy vennéd...
Nekem a zene, neked mi az?
Amit magadból végre kiadsz
Használod, eldobod, kitéped, kivágod
Próbáld ki ezúttal, ültess egy virágot!


refr.

Lehel:

Ahogy mondtam, a változásért kezdtem,
Meglehet, sok mindenben tévedtem,
Néha mikor ülök, úgy érzem reménytelen,
De meg csillan a szemed, ez épp elég nekem,
Igen elhagytam, a repprefel füzetem,
De minden szó, itt van a szívemben,
Minden sorba, a lelkem tettem bele,
Hiszen mikor reppelek, egy velem a zene,
Minden dallam egy aprócska tó,
És valójában, te vagy az alkotó,
Hogyha úgy tetszik, pattanj a bicajra
Hagyd hogy, a szél irányítsa..
Az utadat, héy figyelj barátom,
Az ütemre, a szavakat tárazom,
Ki a célpont? Te vagy én?
Barátom.. ez a mi mesénk..


refr. 2x