Voltam már
Erhid
Voltam már a srác, aki azt hitte minden jó,
de aztán rájöttem itt minden pénz minden show,
amit játszunk, hogy megfelelj a normáknak,
én tényleg változtatnék, ha nem kell akkor szólj másnak.
Túl sok szart láttam, hogy elmenjek az melett,
ha értéket látok, nekem mindig ez kellett.
Feladtam sok mindent, ha úgy volt akkor másért,
a szeretlek szó alatt vágom minden ember mást ért.
Sajnos az van, hogy hiány cikk a bizalom,
én bízni akartam, de most a könnyeimet itatom.
Mire viszed így, ha hazudsz önmagadnak,
nem veszed észre, hogy mások mit akarnak.
Tőled vagy érted, neked, hogy jó legyen,
hogy az üresség maximum mára csak egy folt legyen,
Ugyanazt látom, évek óta várom már,
mikor jössz el végre, tudom ez csak álom már.
Refr.: 2x
A napfelkelte egyedül már nem érhet révbe,
de megvárom nélküled, így nézek fel az égre.
Szeretnék látni és járni már a fénybe,
amit elvettek tőlem visszakapni végre.
Voltam már a srác, aki összetört fullra,
biztosra vettem innen nem állok fel újra.
A legtöbb embert a múlt az ami szúrja,
de sokszor az marad meg aki igazából futna.
és azt lökik félre, aki legtöbbet tudna,
az irigység nagy úr, és az élet azért durva,
hogy tanuljon meg küzdeni ki igazából bújna,
mert kihaltak az érzelmek, mindenki csak dugna.
Mit várunk a világtól és mit kapunk meg attól,
mikor arra számítunk csak, aki odaállna akkor,
ha minden veszni látszik, nincs visszaút semmi,
elégedett leszel-e vagy meglepődsz, hogy ennyi!?
Refr.: 2x
Voltam már a srác aki megmozgatott mindent,
aki tul sokat remélt, túl hosszú volt a listem,
Voltak parás szituk és mind akikben hittem,
tényleg odaálltak, ő értük már mindent!
Arcok kiknek jövök még, törlesztek én hidd el,
mind ezt önmagamtól, csak tudatosan szívvel.
Aki tett már értem, azért tenni fogok én is,
aki szabotálni akart az mit várt el még is?
de aztán rájöttem itt minden pénz minden show,
amit játszunk, hogy megfelelj a normáknak,
én tényleg változtatnék, ha nem kell akkor szólj másnak.
Túl sok szart láttam, hogy elmenjek az melett,
ha értéket látok, nekem mindig ez kellett.
Feladtam sok mindent, ha úgy volt akkor másért,
a szeretlek szó alatt vágom minden ember mást ért.
Sajnos az van, hogy hiány cikk a bizalom,
én bízni akartam, de most a könnyeimet itatom.
Mire viszed így, ha hazudsz önmagadnak,
nem veszed észre, hogy mások mit akarnak.
Tőled vagy érted, neked, hogy jó legyen,
hogy az üresség maximum mára csak egy folt legyen,
Ugyanazt látom, évek óta várom már,
mikor jössz el végre, tudom ez csak álom már.
Refr.: 2x
A napfelkelte egyedül már nem érhet révbe,
de megvárom nélküled, így nézek fel az égre.
Szeretnék látni és járni már a fénybe,
amit elvettek tőlem visszakapni végre.
Voltam már a srác, aki összetört fullra,
biztosra vettem innen nem állok fel újra.
A legtöbb embert a múlt az ami szúrja,
de sokszor az marad meg aki igazából futna.
és azt lökik félre, aki legtöbbet tudna,
az irigység nagy úr, és az élet azért durva,
hogy tanuljon meg küzdeni ki igazából bújna,
mert kihaltak az érzelmek, mindenki csak dugna.
Mit várunk a világtól és mit kapunk meg attól,
mikor arra számítunk csak, aki odaállna akkor,
ha minden veszni látszik, nincs visszaút semmi,
elégedett leszel-e vagy meglepődsz, hogy ennyi!?
Refr.: 2x
Voltam már a srác aki megmozgatott mindent,
aki tul sokat remélt, túl hosszú volt a listem,
Voltak parás szituk és mind akikben hittem,
tényleg odaálltak, ő értük már mindent!
Arcok kiknek jövök még, törlesztek én hidd el,
mind ezt önmagamtól, csak tudatosan szívvel.
Aki tett már értem, azért tenni fogok én is,
aki szabotálni akart az mit várt el még is?
kapcsolódó videók
