Búcsúdal

Mók és a FutóKaland

Sziklás sötét hegyek közelednek felém,
Halványul az égbolt, elhalkul a remény.
Szívek többé sehol nem jutnak el hozzám,
Egymagamban vagyok, életkedvem fogytán.

Föld alá szállt lelkem, testem már fekélyes,
Reszket még a szívem, szerelemre éhes.
Véges már az idő, elmúlik az élet,
Nincs több gondolatom, így semmit nem érek.

Ref.:
Vérem sodra lassul, megfagy ereimben,
Sár, homok szánt végig fájó sebeimen.
Visszafelé halad, távolodik tőlem minden,
Miben hittem, s amit reméltem.


Belső hangot hallok, bíz csak bíz magadban,
Ezt suttogja halkan, s éget mint egy katlan.
Működik még agyam, feldereng sok emlék,
Elő kerül mélyről, s belülről rág, széttép.

Sötét komor hegyek takarnak be végképp,
Eltűnt minden élet, elveszett az égkék. És!
Ember voltam, sokszor szép csodákat vártam,
Megkapod, ha van még, egy másik világban!
előadó: Mók és a FutóKaland
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: keressük!
szövegíró: keressük!
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1824
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i