Oberon:
Te most engem nem látsz, s menten elalszol!
Lysander:
Ez a furcsa szerzet hogy került elém?!
Oberon:
Takarodj az utamból, halandó!
Lysander:
Föl nem foghatom, hogy m'ért vagy ily kemény! Azt mondd meg inkább, honnan, s m'ért vagy itt?
Oberon:
Addig jó, míg nem firtatjuk ezt!
Lysander:
De bizony, én mégis csak tudni akarom!
Oberon:
Legyen hát, bár nem biztos, hogy…
Oberon és Lysander:
… jobb lesz nekünk,
Ha túlesünk
A tényeken.
Lysander:
Nosza, ne kímélj, szólj, idegen!
Oberon:
Oberon vagyok, szellemkirály.
Lysander:
Elég gyanús válasz ez!
Oberon:
Jeleztem, hogy kicsit furcsa lesz.
Lysander:
Merre hát az otthonod?
Oberon:
Hidd el nekem, jobb, ha nem tudod!
Lysander és Oberon:
Milyen hely, milyen hely,
Ahol csupán a szellem jár?
Kies föld, kietlen,
Beláthatatlan szellemtáj.
Lysander:
Van, hogy a képzelet,
Játszani szólít engem.
Vad erők
Ülnek agyamon,
És a képeknek lépre mentem.
Káprázat itt a lét,
Nem lehet tudni olykor,
Odakünt, avagy idebent
Az a távoli fura hang, hogy hol szól!
Oberon és Lysander:
Hol szól ez a hang,
Mit lát az a szem,
Félő, a tudás…
Lysander:
… nem lesz az enyém sohasem!
Oberon:
Add vissza a köpönyegem!
Lysander:
Előbb kicsit fölveszem!
Mi a helyzet, nagy király?
Kölcsönkenyér visszajár!
Oberon:
Mennem kéne!
Lysander:
Választ várok!
Oberon:
Túl sok kérdés!
Lysander:
M’ért keltettél káoszt bennünk?
Oberon:
Engedd végre jóvátennünk!
Lysander és Oberon:
Minden felfordul!
Lysander:
Miattad van itt most tehát az összes ellentét!
Oberon:
Ne vádolj, nekem sem, fenékig tejfel a szellemlét!
Lysander és Oberon:
Hol itt a megoldás?
Alul-fölül csak kapkodnak,
Veszélyes világ ez,
Szeszélyes mennykövek csapkodnak.
(tündérnyelven vitáznak)
Lysander és Oberon:
Káprázat itt a lét,
Nem lehet tudni olykor,
Mit evett álomlakomán,
Ki a távoli ízbe kóstol.
Milyen hely, milyen hely,
Ahol csupán a szellem jár,
Kegyes vagy kegyetlen,
Legyőzhetetlen szellemlét.
Lysander:
Akarom érteni!
Oberon:
Kezdelek félteni!
Lysander:
Mondd el a lényeget!
Oberon:
Ennyi elég!
Lysander és Oberon:
Van, hogy a végzetem
Távoli útra hajszol.
Vad erők titkos kapuján
Áttaszít, míg te alszol.
Olykor a két világ,
Egymásnak ront az éjben,
Ne tovább, add föl, idegen,
Eldőlt, hogy vesztes legyél!
Nem!
Lysander: Oberon:
Maradj még! Álom volt csak, nyugodj már meg, aludj el, halandó!