Az erdő titka
NagyVillany (Wittmann Gábor)
Erdőőő-őő, erdő, emberek, akik az erdőbe...
Az emberek az erdőbe bejönnek meg kimennek,
Mer' az olyan sűrű, hogy már tényleg, hogy már nagyon sűrű,
Aztán hogyha az erdőből kijöttek meg bementek,
az erdőbe össze-vissza csavarva meg tekerve.
Úúhh... Már pedig ez így van... Eez nem semmi...Ihajj! Bizony! Az ám! Dunnyezóu-oú!
Az emberek az erdőbe sok mindent is csinálnak,
összehánynak huszontizet, meg csinálnak még sook mindent.
Az erdőbe az emberek az itt ám a lényeg,
élvezik az egészet, mer' az nekik jó' megy.
Az emberek az erdőbe szeretik az erdőt,
mer' az emberek az erdőben az erdőt szeretik.
Kakukk! Avar, vargánya, gesztönye. Bezony! Dunnyezóu...
Sok fa. Evribádi!
Evribádi az erdőbe vadász meg gombász.
Kisiklott egy rénszarvas és aszitték, hogy pislog.
50 ember az erdőbe ugrál meg bugrál
és eközben az erdő meg sűrű meg ágas-bogas.
Az emberek az erdőbe azé' mennek mezítláb,
mer' nem tudták otthon eldönteni, hogy most erdőbe menjenek vagy szandálbaaa.
Erdő! Ihajj! Meg egy csomó minden...
Lassan kirohad az egész... de csak lasssan.
Ez ám! Ez íígy van! Bezony. Bezony-bezony.
Az emberek az erdőbe bejönnek meg kimennek,
Mer' az olyan sűrű, hogy már érzem, hogy türüpp-türüpp-türüpp.