El sem köszöntél..
UNFIELD
verze 1.
Emlékszel, hogy mit mondtál nekem?
Hogy egy életen át szorítod majd a kezem
Őszinte légy velem, semmi mást nem kértem
egyetlen ölelés, igen.. azzal is be értem
Jogosan kértem, hisz tőlem is megkaptad
de te olyan hirtelen az egészet feladtad
Álltam mint egy kisgyerek, könnyeket vállalva
nem tudva mi történik, kérdésekkel árasztva
Pont tőle kaptam? hisz benne bíztam legjobban..
éreztem hogy a szívem holnap nem dobban
Nem értettem mi van, nem tudtam mi lesz
átgondol mindent vagy az utcára kitesz?
Tornyosuló emlékek, ennyit hagytál nálam
miattad egy zárkózott emberré váltam
Nem bízok meg senkibe, egyedül csak magamba
a szívembe a szövegembe a zenémbe a szavamba!
Refrén (Tamaska Gabriella)
Emlékeztem, hogy együtt örökké
nem hagy örökké még el sem köszöntél...
Hazug szavak, viszonzatlan érzelmek
annyi vigasztal, hogy az emberek tévednek
verze 2.
Felépítek mindent újra majd meglátod
vesztes emberré én már soha nem válok
Nézhetsz majd rám, de nevetni nem fogsz
mert amit látsz az neked lesz rossz
Sokszor mondtam: egyszer majd sikerül
hogy az első albumom a piacra kikerül
Láthatod bizony, megcsináltam egyedül
a magadfajta pedig gondok elől menekül
Azt mondod nincs kiút, neked már annyi!
Ettől függetlenül nem akarsz meghalni
Hát akkor mi kell? jó ez így neked?
hogy eltaszítod azt aki igazán szeret..
Nézz körül így, ki a faszom marad veled?
nem nőttél fel, maradtál egy kamasz gyerek!
Meggondolatlanul cselekszel, de meddig?
azt hiszed ez a stílus valakinek tetszik?
Refrén (Tamaska Gabriella)
Emlékeztem, hogy együtt örökké
nem hagy örökké még el sem köszöntél...
Hazug szavak, viszonzatlan érzelmek
annyi vigasztal, hogy az emberek tévednek
"Nem haragszom rád, hidd el hogy tényleg nem
kivételnek hittelek, de bevallom tévedtem
Csillogjál a fényképen, én maradok ki voltam
majd egy mélyebb percedben emlékezz hogy szóltam.."
Emlékszel, hogy mit mondtál nekem?
Hogy egy életen át szorítod majd a kezem
Őszinte légy velem, semmi mást nem kértem
egyetlen ölelés, igen.. azzal is be értem
Jogosan kértem, hisz tőlem is megkaptad
de te olyan hirtelen az egészet feladtad
Álltam mint egy kisgyerek, könnyeket vállalva
nem tudva mi történik, kérdésekkel árasztva
Pont tőle kaptam? hisz benne bíztam legjobban..
éreztem hogy a szívem holnap nem dobban
Nem értettem mi van, nem tudtam mi lesz
átgondol mindent vagy az utcára kitesz?
Tornyosuló emlékek, ennyit hagytál nálam
miattad egy zárkózott emberré váltam
Nem bízok meg senkibe, egyedül csak magamba
a szívembe a szövegembe a zenémbe a szavamba!
Refrén (Tamaska Gabriella)
Emlékeztem, hogy együtt örökké
nem hagy örökké még el sem köszöntél...
Hazug szavak, viszonzatlan érzelmek
annyi vigasztal, hogy az emberek tévednek
verze 2.
Felépítek mindent újra majd meglátod
vesztes emberré én már soha nem válok
Nézhetsz majd rám, de nevetni nem fogsz
mert amit látsz az neked lesz rossz
Sokszor mondtam: egyszer majd sikerül
hogy az első albumom a piacra kikerül
Láthatod bizony, megcsináltam egyedül
a magadfajta pedig gondok elől menekül
Azt mondod nincs kiút, neked már annyi!
Ettől függetlenül nem akarsz meghalni
Hát akkor mi kell? jó ez így neked?
hogy eltaszítod azt aki igazán szeret..
Nézz körül így, ki a faszom marad veled?
nem nőttél fel, maradtál egy kamasz gyerek!
Meggondolatlanul cselekszel, de meddig?
azt hiszed ez a stílus valakinek tetszik?
Refrén (Tamaska Gabriella)
Emlékeztem, hogy együtt örökké
nem hagy örökké még el sem köszöntél...
Hazug szavak, viszonzatlan érzelmek
annyi vigasztal, hogy az emberek tévednek
"Nem haragszom rád, hidd el hogy tényleg nem
kivételnek hittelek, de bevallom tévedtem
Csillogjál a fényképen, én maradok ki voltam
majd egy mélyebb percedben emlékezz hogy szóltam.."
kapcsolódó videók
