Hazug Álmok
LAY
Egy gyermek homloka sáros, rá senki nem figyel
A szimbolikus nő ott ül a trónján, s bort itat velünk
Kedélyén felhő, mosoly az arcán, de mi ezen mit nyerünk
Múltban élve, emlékek közt a jövő csak remény
Álmok között tengődve kérdem, ki vagyok én
Ki vagyok én...
Lásd, ezt a szörnyű világot, melyben mindenki most is él
Értsd meg, már senki sem áldott, aki nem őrült az fél
Egy tisztátlan lélek árnyában élek, de ez senkit se érdekel
Csapdába zárva a gyönyörű várba, ami aranyból épül fel
Múltban élve, emlékek közt a jövő csak remény
Álmok között tengődve kérdem, ki vagyok én
Múltban élve, emlékek közt a jövő csak remény
Álmok között tengődve kérdem, ki vagyok én
Ki vagyok én...
(Life, it seems, will fade away
Drifting further every day
Getting lost within myself
Nothing matters, no one else - Metallica)