Szirénák, szirének!
Vérfürdő van, én zenélek,
ha a szentlélek nem jön el érted,
küldj egy jelet, én majd betérek.
Megrendültél a rezdüléstől,
rettegtél eleget az eltűnéstől
ez biztos kinyír, mer' piszkosul fáj,
mi tudjuk, hol szálljunk, te tudod, hol várj.
Biztos itt vagyunk, érzem egyből,
biztosítva vagyunk félelemből;
kész a káreset, frontál szemből,
tiszta minden, ide nem kell rendőr.
Csak te vagy mocskos, mint a troli kereke,
ha meghaltál volna, azt tudnod kellene,
de maradt még véred, ígyhát tudod, hol a lé,
mi nyikorgunk tovább a Dohány felé.
Hé, szerelem, jobb ha kerülöd a bajt,
ma még annyira sem, mint tegnap,
de majd máskor talán, kérlek csörögj előtte,
ha dolgom adódna, az a pokolban lenne.
Az ördög utálná, ha veled lennék,
féltékeny volna rá, ha te gyengéd,
és félelmetes főnök ő,
én meg félemeleten rettegő.
Látom, most magadhoz térsz vissza,
most megint minden tiszta lesz,
és hideg kezed kezdi újra.
A keringéstől mutat az ujjad előre,
legyints rá, hogy mi lesz belőle,
vigyen a szél, vigyen a szél előre!
x2
Az elszabaduló pánik, meggyötör,
és lángol alattad a kárpit
porig éget még pont mielőtt
megkérhetnél bármire bárkit.
Szemtől szemben a pusztulással
semmilyen funky nem kábít,
álltatok ugyanitt, maximum mással,
rázzatok kezet, aztán ennyi.
Dobd el a fegyvert, gyöngyház markolat,
a bűntudat, nem a könnygáz fojtogat;
egy hegy tetején sem ritkább a levegő,
mint kint a nyílt vízen, ha fogytán az evező,
de ne aggódj, mi jövünk egyedül
a bolondok hajóján, mindenki remekül:
a csomók a torokban, csontok a vitorlán
steril az iránytű, süllyedünk szimultán.
Várj, szerelem, kellenél,
ha mégiscsak maradnál, mégis töltenél.
Felmondtam miattad, legyünk csak te meg én!
Az ajánlólevelem készül az ördögnél.
Rühellné, ha veled lennék,
féltékeny volna rá, ha te gyengéd,
és félelmetes főnök ő,
én meg félemeleten rettegő.
Látom, most magadhoz térsz vissza,
most megint minden tiszta lesz,
és hideg kezed kezdi újra.
A keringéstől mutat az ujjad előre,
legyints rá, hogy mi lesz belőle,
vigyen a szél, vigyen a szél előre!
x2