Kilences

Fogd hát meg a kezem, s kisérj el a vágyak útján!
Vezess már lecsuktam szemem sóvárgását

Kifogyott végre, keresem az alján
De csak az utca porát érzem
Hiába kutatom az összes érzékszervvel
Elfogytak vágyaim tényleg kösszépen!

Elég volt, köszönöm! A vágyból font zsák üres rég
A köddel telt viharfelhő elém teszi amit kivánok

Nem látom a hiányt! Gyere és nézd ahogy körülölel
A köddel telt viharfelhő elém teszi amit kivánok

Kézen fogva a vággyal
Szeretném megélni
Vezessen hogy megtaláljam
Erről álmodtam

Falatoznék a felhőből, édes íz, kívánom
De ha megeszem ki lesz a pajtásom, akkor kivel játszom?
Aki ég és föld közt terelne, rám kacsintana, nevetne
Nincsennek korlátok se játék nélküli határok

Elég volt, köszönöm! A vágyból font zsák üres rég
A köddel telt viharfelhő elém teszi amit kivánok

Nem látom a hiányt! Gyere és nézd ahogy körülölel
A köddel telt viharfelhő elém teszi amit kivánok

Fogd hát meg a kezem, s kisérj el a vágyak útján!
Vezess már lecsuktam szemem sóvárgását

Kifogyott végre, keresem az alján
De csak az utca porát érzem
Hiába kutatom az összes érzékszervvel
Elfogytak vágyaim tényleg kösszépen!

Elég volt, köszönöm! A vágyból font zsák üres rég
A köddel telt viharfelhő elém teszi amit kivánok

Nem látom a hiányt! Gyere és nézd ahogy körülölel
A köddel telt viharfelhő elém teszi amit kivánok