Hév
The Qbs
Tömegest közeleg Budapest…
Nyitott résen a huzat mi bánt,
Aranyhaj lobban, elém fest.
Játszó gyöngyként csillannak szálak,
A virág hajában illatos még.
Megfordul, s egy pillantásból
Kékellő szemében tükör az ég…
Refr.:
Várok én is egy Tündért…
Talán nincs is köztünk még.
Leszáll lassan, oly könnyedén.
Próbáljam feltartani?
Vagy homályával a peronra lép,
Ő lesz mától az akit
Álmaimban éltetek még.
Közénk folyhat tengernyi év,
Ha újra látnám, felismerném,
De kerül a vég, megy tovább a HÉV…
Két szív ma a sínen száll.
Áthív, hova a HÉV sem jár.
Csókoljon a csókos száj!
Csak nézlek, de szólnék már…