Ha akkor megfogadtuk volna a bölcs ember szavát
Talán nem őrlődnénk most kétségek közt: hogyan tovább
De sokszor a döntéseinknek a szívünk ad irányt
Így születtünk mindannyian, és így halad előre a világ
Keressük egymást egy életen át, mindenki a párját
Mert egyedül nem vagyunk valami remekül
Egy kis szobában, egymás karjában mégsem találjuk a megoldást
Pedig egyedül nem vagyunk valami remekül
Ha az öntudatra ébredésnek nehezen bírjuk el a súlyát
Ott leszünk egymásnak, mindenki megtalálja a társát
De ha az öröm szenvedésre, a szabadság börtönre vált
Túl könnyen elfelejtjük, hogy miért is választottuk egymást
Keressük egymást egy életen át, mindenki a párját
Mert egyedül nem vagyunk valami remekül
Egy kis szobában, egymás karjában mégsem találjuk a megoldást
Pedig egyedül nem vagyunk valami remekül
Ketten egy kis szobában
Együtt, mégis magányban
Keressük, de nem találjuk egymást
Ketten, külön világban
Együtt egy sötét házban
Beszélünk, de mégsem értjük egymást
Egyedül nem értjük egymást