A zenekar saját szavaival:

A zenénkre a legjellemzőbb stílusjegyek a gyors lüktetés, dallamos gitár- és énektémák, többszólamú vokálok, és a rendszerkritikus szövegek. Hogy jobban megértse mindenki a világunkat, szeretném a négy eddig megjelent nagylemezünkön keresztül bemutatni a zenekar történetét, kielemezve egy kicsit a zenét, és a szövegvilágukat.

A "Mi történt az éjjel?" (1998) egy szemtelen, lázadó első lemez, ahol a szövegek sokszor elég artikulálatlanul lettek megfogalmazva, mint ahogy az egy 16 éves kamaszra jellemző. Erre a lemezre még nagyon jellemzőek a vidám, bulizós dalok (Itt a Péntek, HT, Nyár, Magánterület, Fel a fejjel, Ránts rá hármat!), amikből az utána következő lemezeken már elég keveset hallhatunk. A politikai témájú szövegek itt még elég kezdetlegesek, ezek a későbbi lemezeken kristályosodtak ki. (Üdvözlünk az USA-ban, Jövő, Ha én…, Hé Isten!, Anarchia)

A harmadik csoportba meg a saját érzéseimről, szerelemről írt dalok tartoznak (pl. HT ballada, Az országút harcosa, Mi történt az éjjel?), amiből a lemez címadó dala, a "Mi történt az éjjel?" fejezi ki legjobban a banda e korszakát. Ez egy párbeszéd egy gazdag, menő fiatal, meg egy punk között:

"-Takarodj te büdös punk, húzz el a picsába!

-Miért nem tudunk elférni e rohadt világban?

Értsd már végre ember, nem gyűlöllek téged

Csak szállj már le rólam, és hagyd, hogy így éljek!"

"A folytatás" (2000) már egy sokkal érettebb, de borúsabb lemez, ennek megfelelően központi téma benne a Föld bolygó és az emberiség sorsa (A folytatás, Mr. Gyűlölet, Fanatikus betonozók dala), ezúttal már néhány forradalmibb szöveggel fűszerezve (Láncok nélkül, Kapitalizmus). Ezt a forradalmi hangulatot erősíti a spanyol polgárháború idejéből származó "A két kakas" című magyarra átírt népdal (nem mi fordítottuk). A menő diszkós srác, és a punk ellentéte itt is újra megnyilvánul (A két fiú dala), és erre a lemezre jellemzőek még a saját életem példáiból merített, és némi fikcióval kevert, a társadalmi "normák" ellen lázadó dalok (Száműzött élet, Nem ez voltál). A vidám témák itt már kevesebb szerepet kapnak. (Tél, Nélküled).

A harmadik lemez, a "Valahol" (2002) már egy nagyon borús és szomorú témát ölel át, a háborút, azon belül is a balkáni háború, és a horvátországi turnénk adták hozzá az ihletet. Ez a téma a címadó dalban összekapcsolódik a punk mozgalom helyzetével és tehetetlenségével. Ezen a lemezen sok a személyes élményekből merített, illetve érzelmekkel vegyített társadalomkritikus szöveg. (Mondd, miért küzdtél, Vérző világ, Más út vár rád, stb.) Mikor már majdnem meg volt írva az összes dal, akkor történt a szeptember 11-i World Trade Center elleni támadás, ezért ezt is bele akartam vinni valahogy a témák közé. Ekkor már érződött, hogy egy új történelmi korszakba lépünk, ezt próbálom az "Intro" című számban megfogalmazni. A vidám dalok közül itt már jóval kevesebb van, a szokásos évszakos-ívós nóta mellett külön figyelmet kapott a "Kapuvári buzibár", ami valójában egy, a Magyarországon erősen jelen levő homofóbia ellen eléggé direkt stílusban lázadó dal, amiért többször meg is kapta a zenekar a kritikát. Az első lemezen lévő "Ránts rá hármat" is hasonló témájú, és ez a "poénból bármit" attitűd végigkísérte a zenekar pályafutását.

A negyedik lemez, a "Filmek" egyfajta kísérletezés, hogy meddig lehet elmenni a punkzenében, sokszor súrolva annak határait. Többször kaptuk kritikaként, hogy a dalok olykor hosszúak, a szövegek meg néhol értelmiségi jelleget öltenek. Emiatt úgy tűnhet, hogy egy másfajta csoporthoz szólnak. A kapitalizmuskritika itt már erősen érződik a szövegvilágban (Megcsalva, Lolly), de a fő téma itt is a háború, amihez a legtöbb ihletet az USA iraki politikája adta. A bevezető dal az emberiség Föld bolygón eltöltött rövid idejéről, és az azon végzett pusztításáról szól. Az egyetlen vidám(abb) dal, az "Ősz" az utolsó évszakos dal, amiben azt a mindig meglévő kicsi reménysugarat és optimizmust próbáltuk megőrizni, és úgy néz ki, hogy ez kitart a következő lemezre is.

Ennek a zenekari történetnek az írása közben éppen készülünk az ötödik nagylemezünk felvételére, ami után reméljük, hogy akik szerették az eddigi lemezeinket, ezután sem fognak csalódni. Annyit elárulok, hogy nem váltottunk stílust, a gyors dallamos zene, és a rendszerkritikus szövegek továbbra is megmaradnak.

A többit majd Ti elmondjátok...




Tagok:

dob: Kiss Benedek (Benji)
basszusgitár: Pásztor László (Laci)
gitár, ének: Tapolczai Attila (McCheap)
vissza