Csobban a Duna-víz és kiköt a hajó,
csendül a zeneszó, a harmonikaszó.
A kishajón mindenki életre kel,
vígan a kikötő így énekel:

Rozmár Joe imbolygó matrózlegény,
matrózlegény, matrózlegény.
Élete imbolygó matrózregény,
matrózregény, ó-ó! (ó, Joe!)
Hét tenger ördöge bőrödbe bújt bele,
karodon tetovált sellő neve. (Ha-ha-ha-ha-ha!)
Bárhol is kikötsz, rád egy kislány vár, (ó, Joe!)
két kislány vár, (ó, Joe!) sok kislány vár, (ó. Joe!)
Az egyik Pesten, a másik Budán,
a harmadik Óbudán, (ó, Joe!)
Joe soha nem is volt még a nagy tengeren,
matróz itt Pesten ő egy kis propelleren.
Ő nem iszik rumot, csak bambit csupán,
mégis ezt hallja, ha kiköt Budán:

Rozmár Joe imbolygó matrózlegény,
matrózlegény, matrózlegény.
Élete imbolygó matrózregény,
matrózregény, ó-ó, (ó, Joe!)
Hét tenger ördöge bőrödbe bújt bele,
karodon tetovált sellő neve. (Ha-ha-ha-ha-ha!)
Bárhol is kikötsz, rád egy kislány vár, (ó, Joe!)
két kislány vár, (ó, Joe!) sok kislány vár, (ó. Joe!)
Az egyik Pesten, a másik Budán,
a harmadik Óbudán. (ó, Joe!)

Joe azért volt oly hős és szerfelett merész,
mert a komája volt Popey, a tengerész,
de Rozmár Joe spenótot sosem evett,
készételt vett ő, ha megéhezett.

Rozmár Joe imbolygó matrózlegény,
matrózlegény, matrózlegény.
Élete imbolygó matrózregény,
matrózregény, ó-ó, (ó, Joe!)
Hét tenger ördöge bőrödbe bújt bele,
karodon tetovált sellő neve. (Ha-ha-ha-ha-ha!)
Bárhol is kikötsz, rád egy kislány vár, (ó, Joe!)
két kislány vár, (ó, Joe!) sok kislány vár, (ó. Joe!)
Az egyik Pesten, a másik Budán,
a harmadik Óbudán, (ó, ne félj Joe!)
Az egyik Pesten, a másik Budán,
a harmadik Óbudán. (Ujjé!)