A szegények sorsa rémes,
S az enyémtől oly távoli.
Teljesen beleborzongok,
Ha rémségeire gondolok.
Sajnállak alsóbb rendűek,
Mint a rühes macskát. Lehet,
Mégis ellenállok a kísérletnek,
Hogy sorsotokon enyhíthessek.
Biztonságosabb, ha maradtok
Ott ahol most vagytok.
Nem vállalom a kockázatot,
Hogy szabadabbá váljatok.
Nekem ez az állapot megfelel
Így, hát orcátok verejtékével
Luxusnyaralásaimért ti fizessetek!
Rajta, izzadjatok csak serényen!