Rámnéztél és elszédültem
Gyomron vágott a szerelem
Éreztem, hogy nincs mit tennem
Bűvhatalmadba kerültem

Mint az örvény húzott engem
Nem kapaszkodtam engedtem
Nem kapaszkodtam engedtem
Fájt a szívem, fájt

Visszanéztél nevettél rám
Mosollyal felelt rá a szám
Mosollyal felelt rá a szám
A szememből könny folyt

Csiririp csip csip csí
A pacsirta így sír
Hát az én bús szívem érted
Hogy ne fájna amíg élek

Csalfa voltál, úgy játszottál
Repestem, ha hozzám szóltál
Néma fák közt átkaroltál
Édes reménnyel itattál

Térdig jártunk az avarban
Olyan voltál, mint egy dalban
Olyan voltál, mint egy dalban
Dalos madár dallam

Hold fényében ketten álltunk
Mind a ketten mást-mást láttunk
Mind a ketten mást-mást láttunk
S fütyült egy madár

Csiririp csip csip csí
A pacsirta így sír
Hát az én bús szívem érted
Hogy ne fájna amíg élek

Izzadt lepedőn az ágyban
Belefekszem a magányba
Ízetlen étel a számba
De a gyomrom nem kívánja

Nem tudom hol rontottam el
Ami vagyok, meg nem felelt
Ami vagyok, meg nem felelt
Kifosztottál végleg

Arcomba az arcod vésted
Homlokomon repedések
Homlokomon repedések
Benne madár fészek

Csiririp csip csip csí
A pacsirta így sír
Hát az én bús szívem érted
Hogy ne fájna amíg élek

Csiririp csip csip csí
A pacsirta így sír
Hát ez a bús ének érted
Hogy ne fájna amíg élek