Fák, csillagok, állatok és kövek,
Szeressétek a gyermekeimet
Ha messze voltak tőlem, azalatt
Eddig is rátok bíztam sorsukat
Énhozzám mindig csak jók voltatok
Szeressétek őket, ha meghalok.
Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
Szeressétek a gyermekeimet.
Te, homokos, köves, aszfaltos út,
Vezesd okosan a lányt, a fiút.
Csókold helyettem, szél, az arcukat,
Fű, kő, légy párna a fejük alatt.
Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
Tanítsd őket csillagos éjszaka.
Tanítsd, melengesd, te is, drága nap,
Csempészd zsebükbe titkos aranyad.
S ti mind, élő és halott anyagok,
Tanítsátok őket felhők, sasok,
Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
Vigyázz reájuk, hatalmas világ.