Már diákkorában írogatott verseket, de nótaszövegeket csak 1934 nyarán kezdett írni. Akkoriban két hétig vendégeskedett a Morvay család szigetszentmiklósi otthonában. Morvay Károly fiatal nótaszerző is otthon töltötte a vakációt, így csakhamar sor került a nótázásra, sőt a nótaszerzésre is. Abban az időben született tíz nótájuk közül a Badacsonyi kéknyelűt c. csárdást hamar megkedvelték a nótabarátok. A kottája is rövidesen megjelent, s akkoriban a nótaénekesek színe-java hanglemezre énekelte. Nagy népszerűségét bizonyította, hogy két évvel később, amikor Szondy István Badacsonyba utazott, egy kéregető cigánygyerek ezt a csárdást húzta a vonaton. Az első siker után egyre-másra születtek újabb szövegei. Elsősorban egyéni hangú, ötletes, fordulatos csárdásai tatszettek a korabeli zeneszerzőknek, így fennmaradt nótái között viszonylag kevés hallgató akad. Sikeres szerzeményei: Andris meg én, Azt hazudtam az asszonynak, Galamb száll a Hortobágyon, Gyalogút kocsiút, Három kakas, Kék a szemed mint az ég, Mecseken Mecseken, Rakamazi csárdás. vissza