Ne hódolj, ne hódíts,
Ne koldulj, ne lódíts,
Csak várjad az álmot,
Mely rideg és álnok.

Ne várd, ami nincsen,
Mert nincsen itt Isten.
Csak egy, ami biztos,
Hogy a holnapod piszkos.

Ref:
Már hiába kiáltom százszor a nevedet,
Hiába nyújtom most feléd a kezemet,
Már nem is fordítod felém a fejedet,
Elmentél, s elvitted magaddal a szívemet.

Hát nem kell a vigasz, és nem kell az áldozat,
Akármit csinálok, elnyel a kárhozat.
Az élet az szép, de nem mindig szeretem,
Vétkeztem tudom, de nem jön a kegyelem.

Ne vádolj meg senkit,
S ne kérdezzél semmit,
Csak az életet akarod,
De nem úgy, ahogy megkapod.

Már az erőd is elfogyott,
Hát ne várd a holnapot,
Ne tudd meg az igazat,
És tedd, amit nem szabad.

Ref:

Már hiába kiáltom százszor a nevedet,
Hiába nyújtom most feléd a kezemet,
Már nem is fordítod felém a fejedet,
Elmentél, s elvitted magaddal a szívemet.

Hát nem kell a vigasz, és nem kell az áldozat,
Akármit csinálok, elnyel a kárhozat.
Az élet az szép, de nem mindig szeretem,
Vétkeztem tudom, de nem jön a kegyelem.

Már hiába kiáltom százszor a nevedet,
Hiába nyújtom most feléd a kezemet,
Már nem is fordítod felém a fejedet,
Elmentél, s elvitted magaddal a szívemet.

Hát nem kell a vigasz, és nem kell az áldozat,
Akármit csinálok, elnyel a kárhozat.
Az élet az szép, de nem mindig szeretem,
Vétkeztem tudom, de nem jön a kegyelem.