Keresem a szíved ezer éjszakán,
Hiszem azt, hogy létezel valahol talán.
Csupa bűn az élet, te vigyázz reám,
S vétkeimből erény lesz, ha egy éjjel egy
Angyal a földre száll és rám talál.
Túl szép, túl szép, túl szép, hogy igaz legyen,
De ne szólj, kérlek, ne szólj semmit,
Hagyd, hogy elhiggyem.
Túl szép, túl szép, túl szép, hogy igaz legyen,
De ne szólj, kérlek, ne szólj semmit,
A remény úgy kell nekem. Úgy kell nekem!
Mire vár a szíved, ez egy nagy titok,
Ki ne mondd a megoldást, ha te is tudod.
Valahol talán már meg is láttalak,
Az igaz út majd elvezet, jöjj hát és fedd fel
Önmagad, mutasd meg igazi arcodat.
Túl szép, túl szép, túl szép, hogy igaz legyen,
De ne szólj, kérlek, ne szólj semmit,
Hagyd, hogy elhiggyem.
Túl szép, túl szép, túl szép, hogy igaz legyen,
De ne szólj, kérlek, ne szólj semmit,
A remény úgy kell nekem. Úgy kell nekem!
Mire jó a hűség, ha lassan nincs már kiért?
Te maradtál nekem, aki megért.
Ne hagyj el, ne hagyj el, ne hagyj el…
Túl szép, túl szép, túl szép…