Sátán öleli a szeretőm,
amíg én pokol pultosa,
csapolom a nevető dögnek
a pikoló teli vért,
jattol az ördög egy heti bért,
hazáig nem elég,
úszom a Stixen és utolér
Kharon megkér, hogy evezzek én,
nem fair, de belefér,
ezer év nagy idő, ráérek – nyögöm én
páran mögöttem még pokol túristák
intek, hogy fussatok lusták,
ittas a főnök, most nem lát,
a nőmmel babrál éppen,
fussatok balgák, amerra láttok!
átkozott hangos a zene itt a ködben,
Lucifer számot tett be, mer’ már tíz
pohár után fejébe szállt a vér íz,
és ordított a Medley’s!
Valami Medley’s!
…
Ma este szóban ölök,
ma minden szólam örök,
ma szinte szembe szökök,
szerintem nem szédülök,
magasban sem,
ma magas lóra ülök,
azon is lótusz-ülök,
nálam a jóga pörög,
olyan erővel bírok,
hogy gabona körök
nyílnak a házad előtt,
én a Stixen
úszom a csónak előtt,
tudod az ég is dörög,
amikor szóba jövök,
oltári jól rappölök,
ba-ba-bangg bangg,
jövök és föléd lövök,
főként főnökként látsz,
mikor felöltözöm,
én a pokol pultosa,
a kripta kulcsosa,
a hátadon futkosa,
hideg, mert úgy fos a
helyzet ahogy van,
nehéz napokban,
nekem jobb így látni,
jobb mint bármi,
színpadra állni
meg Medley-vé válni
és várni..
Hogy ordítson a Medley’s
Valami Medley’s
….