Ha nekimennél a tetőnek,
és kilógnál az égből,
tudd meg, hogy a te lelkedet is
figyelik már régről.
Figyeld meg, hogy az arcok,
akik a városban csavarognak,
figyeld meg, ahogy a nyúlványaik
a városra csavarodnak.
Emberibb színű levelek
potyognak a parkban,
csillogó színes tetemek
az őszi avarban.
Egy kutatás eredménye vagy,
csak megsúgtak nekünk,
értsd meg, hogy a te lényedet
nem mentheti meg a mi lényegünk.
A titkár a maffiát rácsavarja a városra.
A titkár a maffiát rácsavarja a városra.
Furcsa vagy, olyannak tűnsz,
mintha nem is sejtenéd,
olyan vagy, mintha a Biblia
nem a te sorsodat rejtené.
Pedig igaz, imádkozz csak,
kezükbe vették a sorsod.
de ha lehet, legalább ne
tőlük rendeld meg a koporsód.
Bármiféle hitben élhetsz,
de korlátot szab a hitelednek
egy kellemetlen körülmény, mely
szerint benned ők nem hisznek.
Mert van a mi, meg van az ők,
és minden flottul ment már majdnem,
de kitudódott a titok, hogy
te vagy köztünk a gyenge láncszem.
A titkár a maffiát rácsavarja a városra.
A titkár a maffiát rácsavarja a városra.
Betonkeverővel jönnek,
nincs is ennél felemelőbb.
Nézd meg, ahogy körbe-körbe
keverik a szemed előtt.
És te nem érted még mindig,
mitől lett veszélyes a kerület,
de a horoszkópod szerint
jobban jársz, ha elkerülöd.
Baljós jelek jelentek meg
a takaródon az éjszaka,
észre sem vetted, elnyelte a
túláradó kéj szaga.
Reggel a virágbolt előtt
megérezted, ahogy éget,
a nyakad köré tekeredve
megérezted a véget.
A titkár a maffiát rácsavarja a városra.
A titkár a maffiát rácsavarja a városra.