Gurál, mondd, neked nem fáj?
Bányászszív dalcsapat
elhagyni a szülőfölded?
Ezüstös patakok árját,
és zúgó fenyőerdőket.
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!
Gurál, ne hagyd el a völgyet,
anyádnak ne akarj könnyet!
Itt hagyni öreg szülőket,
többé nem látod tán őket.
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!
A gúrál a hegyre kémlel,
a könnyét törli kezével.
Búcsút int hegynek, madárnak,
mert kenyér kell a családnak.
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!
Gurál, mondd, neked nem fáj?
Ne menj el, tiéd e táj!