Valahol elhagytam a kézikönyvet,
Miben megírták, hogy merre menjek,
Ha válaszúthoz értem,
Vagy minden zűrös éppen
Mikor az összes játék a földön hever
Darabokban, és sosem fogy el,
Hát hogy pakoljam én el?
Az apró éppen-ember
Ha meglelem majd
azt a szipi-szupi csavarhúzót
Összeszedem, amit a
bolond élet szétszórt
Az élet nagy szobájában
minden a helyére kerül
Minden gonddal megbirkózom,
s én leszek majd felül
Szerelem, szerelem, szerelem,
szerelem, szerelem, szerelem,
az életem szerelem.
Mikor az óriáskerék épp elakadt,
Pedig mi fent ültünk a lombok alatt
Nem segített rajtunk,
Csak ha türelmet tanultunk
Ha a nagy könyvben egy lap elszakad,
Hová fent írták a gyöngysorokat,
Hogy ragasszam én meg,
Hogy összeforrjon végleg
Ha meglelem majd
azt a bűvös sorsragasztót,
Összerakom, amit a
bolond élet szétszórt
S ha létezik titkos varázsszó,
azt is tanítsd meg nekem
Mert ha apuék rosszak lesznek,
őket is megszerelem
Szerelem, szerelem, szerelem,
szerelem, szerelem, szerelem,
az életem szerelem.
Szerelem, szerelem, szerelem,
szerelem, szerelem, szerelem,
az életem egy végtelen nagy szerelem.
Mondd, hogy ragasszam én meg?
Ilyen törékeny volt tényleg?
Talán ha újra együtt megpróbálnánk,
Összeforrna még az egész.
Szerelem, szerelem,
az életem egy végtelen nagy szerelem.
Szerelem, szerelem, szerelem,
szerelem, szerelem, szerelem,
Az életem szerelem.
Szerelem, szerelem, szerelem,
szerelem, szerelem, szerelem,
Az életem egy végtelen nagy szerelem.