Bár tegnap volt, mára még sincs már meg az a vad régi tűz.
A gyermekkor miért csak néhány fénykép,
Mit múltunk egy albumba fűz? Ami jó volt rég, nem múlhat el,
Mert a hamu alatt elbújva ott van a láng,
De ha megzavar ez a szürkeség, majd eljön egy mesevilág.
Ezeregy éj, gyere mindig, mesélj!
Ide vezet az álom, hogy célba érj.
Ezeregy éj, mondd a mesét!
Veled meglelem újra
Gyermekkorom kincses szigetét.
Mondd felnőttként, vajon miért nem hajtunk száz új csodát?
Mondd, miért nem válunk újra Kis Herceggé,
Ki jól csak a szívével lát? Ami jó volt rég, nem múlhat el,
Mert hamu alatt elbújva ott van a láng,
De ha megzavar ez a szürkeség,
Majd eljön egy mesevilág.
Ezeregy éj, gyere mindig, mesélj!
Ide vezet az álom, hogy célba érj.
Ezeregy éj, mondd a mesét!
Veled meglelem újra gyermekkorom.
Ezeregy éj, gyere mindig, mesélj!
Ide vezet az álom, hogy célba érj.
Ezeregy éj, mondd a mesét!
Veled meglelem újra
Gyermekkorom kincses szigetét.
Ezeregy éj, gyere mesélj!
Kell, hogy célba érj!
Ezeregy éj, mondd a mesét!
Ma veled álmodom, úgy mint rég!
Ezeregy éj, gyere mindig, mesélj!
Ide vezet az álom, hogy célba érj.
Ezeregy éj, mondd a mesét!
Veled meglelem újra gyermekkorom.
Ezeregy éj, gyere mindig, mesélj!
Ide vezet az álom, hogy célba érj.
Ezeregy éj, mondd a mesét!
Veled meglelem újra
Gyermekkorom kincses szigetét.